|
NAPLÓFŐKÖNYV
A SZJA-törvény a naplófőkönyv vezetését nem írja elő kötelezően, ezért annak vezetésére sem tartalmaz részletes szabályokat.
Annak az egyéni vállalkozónak célszerű ezt a könyvvezetést választania, akinek a tevékenysége szükségessé teszi, hogy könyveiben áttekinthetően naprakész legyen a bankszámla és a pénztár közötti pénzmozgás, az üzleti partnereivel és a költségvetéssel szembeni követelése, tartozása.
Az egyszeres könyvvezetést alkalmazó jogi személyiség nélküli társaságok legkésőbb 2003. december 31-ig át kell hogy térjenek a kettős könyvviteli elszámolásra, illetve újonnan alakuló társaság könyvvezetésére már csak azt alkalmazhatja.
Részletező nyilvántartások
Ezek a nyilvántartások közvetve szolgálják az adóköteles jövedelem megállapítását. A részletező nyilvántartások átfogják az üzleti tevékenység lehetséges mozzanatait, eseményeit. Vezetésük csak akkor kötelező, ha az adott gazdasági esemény bekövetkezte szükségessé teszi. Egyes nyilvántartások segítnek a a tevékenység eseményeit figyelemmel kísérni, pl.: a vevőkkel szembeni követelések nyilvántartása, mások közvetlenül a költségelszámolás bizonylatául szolgálnak, pl.: az útnyilvántartás.
Csak azokat köteles vezetni, amelyek az adóköteles jövedelem megállapításához szükségesek.
A gyakrabban használt részletező nyilvántartások
A vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása
Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó ÁFA-t is tartalmazó követelést a kibocsátott számlák szerint időrendben a vevők által elismert összegben kell kimutatni. Ha a kiszámlázott összeg változik, a változást a nyilvántartáson keresztül kell vezetni.
A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
- a számla száma és kelte,
- a vevő neve,
- a számla végösszege, az ebből felszámított ÁFA,
- a kiegyenlítés módja, kelte, összege.
A nyilvántartásban szereplő számlák kiegyenlítésének időpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a befolyt bevételt.
Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó, ÁFÁ-t is tartalmazó tartozást az elfogadott számlák időrendben, a számla szerint elismert összegben kell kimutatni. Ha a számlázott összeg változik, a változást a nyilvántartáson keresztül kell vezetni.
A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
- a számla száma és kelte,
- a szállító neve,
- a számla végösszege, az ebből levonható ÁFA,
- a kiegyenlítés módja, kelte, összege.
A kapott számlák adatait naponta kell a nyilvántartásba bejegyezni.
A nyilvántartásban szereplő számlák kiegyenlítésének időpontjában be kell jegyezni a kiegyenlítés adatait, az alapnyilvántartásban pedig fel kell tüntetni a kiegyenlített kiadást.
Tárgyi eszköz nyilvántartása
A mezőgazdasági őstermelőnek, az egyéni vállalkozónak az e tevékenységéhez használt saját tulajdonú tárgyi eszközéről egyedi nyilvántartást kell vezetni, ideértve azokat a tárgyi eszközöket is, amelyek beszerzésére, előállítására fordított kiadást költségként érvényesítheti. E nyilvántartásból állapítható meg a költségként érvényesíthető értékcsökkenési leírás összege.
A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
- a tárgyi eszköz megnevezése,
- gép, berendezés esetén a gyártó neve, gyártás éve, a gyártási szám,
- a megszerzés időpontja,
- a használatbavétel időpontja,
- a kiselejtezés időpontja (a selejtezési jegyzőkönyv szerint),
- az értékcsökkenési leírás kulcsa,
- a beszerzési ár, előállítási költség (az értékcsökkenés kiszámításának alapja),
- előző évek értékcsökkenésének halmozott összege,
- a tárgyévi értékcsökkenés összege,
- az értékcsökkenési leírás figyelembevételével számított nettó érték.
Az értékesítés, kiselejtezés vagy megsemmisülés miatt bekövetkezett értékcsökkenéseket a vonatkozó bizonylatok alapján a nyilvántartásban el kell számolni.
Munkabérek, más személyi jellegű kifizetések nyilvántartása
A magánszemélynek az alkalmazott, a segítő családtag, vagy más magánszemély számára kifizetett összegekről, tartozásokról és követelésekről személyenkénti nyilvántartást kell vezetnie.
A nyilvántartásnak - az érintett magánszemélyek adóazonosító adatainak feltüntetése mellett - tartalmaznia kell levonások nélkül a részükre különféle jogcímeken elszámolt SZJA-köteles összegeket, nyugdíjjárulékot, munkavállalói járulékot, az egyéb levonásokat, a kifizetett összeget, továbbá a kifizetés keltét, valamint minden olyan adatot, amely a SZJA-előleg, illetve - amennyiben erre a magánszemély köteles - év végén a SZJA tényleges összegének a megállapításához szükséges.
A nyilvántartásba adatokat bejegyezni csak az alapnyilvántartásban szereplő adatokkal egyezően szabad, ezért a nyilvántartásban minden tétellel kapcsolatban az alapnyilvántartás vonatkozó tételére hivatkozni kell.
Gépjármű használati nyilvántartás (útnyilvántartás)
A magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjármű
költségelszámoláshoz útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Erre a célra a menetlevél vezetése is megfelel, ha tartalmazza a továbbiakban részletezett adatokat.
Minden gépjármű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év első és utolsó napján a km-óra állását, továbbá, ha a költségelszámoláshoz szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni.
Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell:
- az utazás időpontját,
- az utazás célját (honnan-hová történt az utazás),
- a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,
- a közforgalmú útvonalon megtett km-ek számát.
Az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag vásárlás időpontját és költségeit is.
|
