|
A társasági és osztalékadó
Az adó azért kapta a társasági és osztalékadó elnevezést, mert az adó fizetésére kötelezettnek (az adó alanyai) a vállalkozási tevékenységük eredménye után társasági (jövedelem-) adót fizetnek. Az adózott nyereségből a társaság - a társaság legfőbb irányító szervének döntése alapján - osztalékot (részesedést) fizethet a tulajdonosoknak. A kapott részesedés (osztalék) után az osztalékban részesedő osztalékadót fizet.
Az állam a társasági adóról és az osztalékadóról egy törvényben, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló - többször módosított - 1996. évi LXXXI. törvényben rendelkezik.
A társasági adó fogalma
Az állam a vállalkozási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek jövedelmének egy részét elvonja azzal a céllal, hogy a vállalkozási tevékenységet végzők is járuljanak hozzá a közfeladatok ellátásához szükséges államháztartási bevételekhez.
A vállalkozási tevékenységet végzőktől a jövedelem elvonásának eszköze a társasági adó.
A vállalkozási tevékenység értelmezése
Vállalkozási tevékenységen a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységet értjük.
Azokat a szervezeteket, amelyeket az alapítói okiratuk szerint nem vállalkozási tevékenység folytatására alapítottak, non-profit szervezeteknek nevezzük. Ilyen szervezetek például az alapítványok, az egyházi szervezetek, a társadalmi szervezetek, a pártok stb.
Az adó általános jellemzői
A társasági adó általános jellemzői:
a) a társasági adó versenysemleges adó. Ezen azt értjük, hogy az adó nincs tekintettel arra, hogy a vállalkozási tevékenységet milyen tulajdonformák (egyéni, társas, állami, vegyes tulajdon) alapján és milyen vállalkozási, szervezeti keretek között (jogi személyiségű gazdasági társaság, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szövetkezet, közhasznú társaság stb.) végzik.
b) az adó közvetlen adó. Az adót az adó fizetésére kötelezett másra jogszerűen nem háríthatja át, az adó mértéke befolyásolja a tulajdonosoknak fizetendő részesedést, osztalékot, továbbá a saját tőke gyarapításának lehetőségét.
c) a társasági adó alapja nem azonos a számviteli elszámolások alapján számított adózás előtti eredménnyel. Az állam az adóhoz fűződő jogának védelme, az adó elkerülésének megakadályozása céljából
-
meghatározza a vállalkozás által elszámolt költségek, ráfordítások közül azokat, amelyeket az adóalap számításánál nem fogad el. Ezekkel a költségekkel, ráfordításokkal az adózás előtti eredményt, az adózás előtti adóalapot növelni kell.
- nevesíti azokat a költségeket, ráfordításokat, amelyek tekintetében a számvitelben elszámolt összegük egy részét az adóalap meghatározása során elfogadja adóalapot csökkentő tényezőként, az el nem fogadott résszel az adóalapot növelni kell.
- megnevezi azokat a gazdasági eseményeket, amelyek eredményeként az adóalap azáltal csökken, hogy a bevétel elmarad. Az elmaradó bevételekkel az adóalapot növelni kell.
d) az adó kulcsa viszonylag alacsony (jelenleg 18%). Az adó mértékének viszonylag alacsony szinten történő meghatározásával az állam ösztönözni kívánja a vállalkozási tevékenységet.
e) a kettős adóztatás elkerülése céljából a számított adót csökkenteni lehet a külföldről származó jövedelem után, a külföldön megfizetett adó összegével, továbbá a tőkebefektetésekre ösztönző adókedvezményekkel.
f) szűk körben az adóról szóló törvény mentesíti az adóalanyt az adó megfizetésének kötelezettsége alól (adómentességek).
|
