|
Az adózásról általában
A vállalkozások működése és eredménytermelés az állami költségvetés finanszírozásának forrása, és a vállalkozót mint adóalanyt az eredményen való osztozkodásra kényszeríti, vagyis közhatalmi jogosultságánál fogva adóztat. Ezen túlmenően a vállalkozást arra is kötelezi, hogy az adóztatás mechanizmusában is szerepet vállaljon: más adókötelezettektől vagy adóalanyoktól az adóbeszedést lebonyolítsa (pl: általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, fogyasztási adó).
A vállalkozások – az önadózás rendszerében – tehát adót fizetnek, adóbeszedést bonyolítanak, és ezzel kapcsolatban törvényben előírt kötelezettségeik vannak. A vállalkozók számára feltétlenül szükséges a különféle adójogszabályok alapos megismerése, de indokolt az adóhatóságok eljárási és egyéb jogosítványainak, sőt hatósági módszereik, gyakorlatuk megismerése is.
Az adóztatás formája, mértéke, módja, eszköze és rendje törvényben szabályozott, mely az adórendszer keretén belül működik. Az adórendszer csoportosítható adónemek, adófajták szerint is.
1. Adónemek, adófajták
Az adóztatás célja szerint megkülönböztetünk
- vállalkozási és nyereség típusú adókat (pl: társasági adó, helyi iparűzési adó)
- a személy jövedelmét adóztató adófajtákat (pl: személyi jövedelemadó)
- a személy fogyasztását adóztató adófajtákat (pl: fogyasztási adó, általános forgalmi adó)
- az adózó vagyonát adóztató adófajtákat (pl: építményadó, telekadó, gépjárműadó)
- az újraelosztás miatt átcsoportosított hozzájárulásokat, befizetéseket (pl: munkaadói és munkavállalói járulék, nemzeti kulturális járulék, szakképzési hozzájárulás)
2.
Az adóhatóságok
Az adóhatóságok közigazgatási tevékenységet végző szervek.
Az adóhatóság mint hatósági jogosítványokkal felruházott szerv konkrétan adóügyben kifelé ható, tehát az adózók, az adófizetésre kötelezettek magatartására irányuló döntéseket hoz, és ezeknek, valamint a jogszabályi előírásoknak érvényt szerez.
Az adóhatóság az adót, a költségvetési támogatást megállapítja, nyilvántartja, az adót beszedi, végrehajtja, a költségvetési támogatást kiutalja.
Az adóhatóság az adóbevétel jogellenes megrövidítésének, a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevételének megelőzése és megakadályozása érdekében ellenőrzi az adókötelezettség teljesítését, feltárja az adókötelezettség megsértését.
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és szervei
Az állami adóhatóság centralizált, az önkormányzatoktól független, a pénzügyminiszter irányítása alatt álló szerv. Az adó és a költségvetési támogatás ügyében első fokon az APEH fővárosi, ill. megyei szerve mint elsőfokú állami adóhatóság jár el.
Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) és szervei
A vámhatóságok olyan adóügyekben járnak el, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a vámügyekhez. Adóhatósággá e szervezet csak és kizárólag a termékimport utáni általános forgalmi adó és a statisztikai illeték ügyében válik. Első fokon a vám- és pénzügyőrség szervei, a vámhivatalok járnak el.
Önkormányzatok jegyzője
A helyi adókkal és a belföldi rendszámú gépjárművek után fizetendő köztartozásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat a törvény a települési önkormányzat jegyzőjére bízza. Helyi adó ügyében az az önkormányzati adóhatóság jár el, amelynek az önkormányzata a helyi adót beszedte.
Illetékhivatal
A illetékrendszer egyik leghagyományosabb elemét a vagyonszerzési illetékek képzik, amelyeket a vagyonszerző vagy a közjegyző bejelentési alapján az illetékhivatal állapít meg. Az illetékek vagyonszerzéséhez kapcsolódó körén kívüli másik nagy csoportját az eljárási illetékek képezik. Ezeket az eljárás kezdeményezői az eljárást kezdeményező iraton (jellemzően illetékbélyeg felragasztásával) róják le. Az illeték kiszabásával, megfizetésével, behajtásával és az illetékfizetés rendjének ellenőrzésével kapcsolatos ügyben első fokon az illetékhivatal jár el.
3. Az adózás rendje
Az adóztatás alaki szabályainak két általános követelményt kell kielégítenie: a törvényességet és az eredményességet.
Az adózás rendje és az eljárás törvényessége szűkebb értelemben az adóhatóságok működésével összefüggő eljárási követelmények megtartását és mások által történő megtartásának megkövetelését jelenti.
A törvényesség tehát nemcsak a hatóság tevékenységére vonatkozó követelmény, hanem egyidejűleg a törvény hatálya alá tartozó adózók és más személyek adózással összefüggő kötelezettségei teljesítésének ellenőrzésére is kiterjed.
Az adóhatóságnak nemcsak az adózók és más személyek kötelezettségei teljesítését kell tevékenysége során elősegítenie, hanem az adózó jogok érvényesítését, érvényesülését is.
Az adójogviszony nemcsak az állam vagy az önkormányzat és az adófizető közötti konkrét, másoktól független kapcsolat, hanem egyben a közterhek elosztásának viszonya is. Ezért az adózás rendjének és különösen az adóeljárásnak a részletszabályait olyan módon kellett kialakítani a törvényben, amely az egymástól elszakítva értelmezhetetlen két követelményt, az adózás törvényességét és eredményességét egyaránt érvényre juttatja.
|
